A SPIRITUÁLIS FEJLŐDÉS LEGNAGYOBB AKADÁLYA

Nagyon sokan közülünk nem vagyunk megelégedve azzal, akik vagyunk és szeretnénk, ha a személyes történetünk szebb és jobb lenne. Ezért alkotunk egy gondolatképet arról, hogy milyen legyen a spirituális fejlődésünk, hogyan tudnánk az elménk működését hatékonyabbá tenni.
Ennek a gondolatképnek az elérése érdekében pedig egy bolond játékba kezdünk, ugyanis megpróbáljuk irányításunk alá vonni az elménket, és ezzel irányítani a saját fejlődésünket. Mivel azonban nem ismerjük az elme természetét, ezért ez a vállalkozásunk eleve kudarcra van ítélve.
Azért bolond ez a játék, mert tulajdonképpen az elme egyik fele akarja irányítása alá vonni annak a másik felét. Az elménk saját maga egyik részét, a személyes fejlődésünkről alkotott gondolatképet jónak kategorizálja, az elme másik felét pedig, amin változtatni akarunk, azt rossznak bélyegzi meg.
Gondolatképek harcolnak tehát egymás ellen, próbálnak egymás fölé kerekedni, bevetve a szelektív észlelés és a sztori gyártás fegyverét is. Ez a harc folyik aztán sokunknál egész életünkön keresztül, váltakozó sikerrel. Van, amikor úgy érezzük, hogy haladunk, fejlődünk, jobbá válunk, míg aztán néhány hét, hónap vagy év múlva a kétségbeesés mélységeiben találjuk magunkat. Sokan játsszuk ezt a bolond játékot egész életünkben, mert nem jövünk rá arra az egyszerű tényre, hogy az elménk nem győzheti le önmagát.
Legföljebb nagy erőfeszítések árán elnyomjuk, elfojtjuk azt, amit rossznak gondolunk magunkban. Ez azonban csak egy látszat nyugalomhoz, látszat személyiségfejlődéshez vezet el bennünket, mert az erőnk csökkenésével az elfojtott erők újra elárasztanak bennünk, semmivé téve minden addigi fejlődésünket.
Részlet Frank M. Wanderer: Csendes forradalom. A Tudat evolúciója című könyvéből

Magyarul is megjelent Frank M. Wanderer ÉBRESZTŐKÖNYVE, a Csendes forradalom. A Tudat evolúciója.



A könyv megrendelhető itthttp://fmcf.kery.org/

Megjegyzések